A laboreredmények értelmezése elsőre bonyolultnak tűnhet, hiszen egy leleten számos rövidítés és szám szerepel. A laborvizsgálatok azonban fontos információkat adhatnak a szervezet működéséről, ezért érdemes tudni, nagyjából milyen területekre vonatkoznak az egyes értékek. Fontos ugyanakkor, hogy egyetlen eltérés önmagában nem feltétlenül jelent betegséget.
A teljes vérkép többek között a vörösvérsejtekről, a fehérvérsejtekről és a vérlemezkékről ad képet. A hemoglobin például az oxigénszállításban játszik szerepet, míg a fehérvérsejtszám és egyes típusainak aránya a szervezet immunválaszáról adhat információt. A vérlemezkék a véralvadásban vesznek részt.
A máj és a vesék működésének megítélésében szintén több laborérték lehet fontos. A májenzimek, például az ALT és az AST, valamint a bilirubin értéke a máj és az epeutak állapotának értékelésében segíthet. A kreatinin és az eGFR elsősorban a veseműködés megítélésében használatos. A laborvizsgálatok során gyakran ellenőrzik a vércukorszintet és a vérzsírokat is, amelyek az anyagcsere és a szív-érrendszeri kockázat szempontjából lehetnek lényegesek.
A gyulladásos folyamatok megítélésében például a CRP értéke adhat támpontot, míg a TSH a pajzsmirigy működésének vizsgálatában fontos. A referenciaértékek laboronként és bizonyos esetekben életkor vagy egyéb tényezők szerint is eltérhetnek.
A laborvizsgálatok eredményeit ezért nem érdemes egyenként, a tünetektől és az előzményektől függetlenül értelmezni. Az orvos az értékek összességét, a panaszokat és a kórelőzményt együtt veszi figyelembe. A laborvizsgálatok így akkor nyújtanak igazán hasznos információt, ha az eredmények szakmai értékeléssel együtt kerülnek értelmezésre.