Az iskolai teljesítményt sokan elsősorban a szorgalommal vagy az intelligenciával azonosítják, pedig van egy kevésbé látványos, mégis meghatározó tényező: a feldolgozási sebesség. Ez azt mutatja meg, milyen gyorsan képes a gyermek az információkat értelmezni, rendszerezni és megfelelő választ adni rájuk. Ha ez a folyamat gördülékeny, az tanórai helyzetekben és vizsgákon is komoly előnyt jelent.
Az órák tempója gyakran feszes. A pedagógus magyaráz, kérdez, új anyagra tér át, miközben a diákoknak jegyzetelniük és gondolkodniuk is kell. A lassabb feldolgozási sebesség nem jelenti azt, hogy a gyermek kevésbé okos, csupán több időre van szüksége ugyanahhoz a művelethez. Ez azonban könnyen lemaradáshoz, bizonytalansághoz és önbizalomvesztéshez vezethet. A megfelelő kognitív fejlesztés segíthet abban, hogy az idegrendszer hatékonyabban kezelje az információáramlást.
A gyors információfeldolgozás különösen fontos olvasásnál és matematikánál. Szövegértéskor a tanulónak egyszerre kell dekódolnia a szavakat, megértenie az összefüggéseket és következtetéseket levonnia. Matematikában a műveletek automatizálása alapfeltétel a bonyolultabb feladatok megoldásához. Ha az alapfolyamatok lassúak, a munkamemória túlterhelődik. Ilyenkor a célzott kognitív fejlesztés nemcsak a tempót, hanem a pontosságot is javíthatja.
A feldolgozási sebesség hatással van a vizsgahelyzetekre is. Időkorlát alatt azok a diákok teljesítenek magabiztosabban, akik gyorsabban értelmezik a kérdéseket és hatékonyabban hívják elő tudásukat. A rendszeres gyakorlás, a játékos feladatok és a figyelmet erősítő tréningek mind hozzájárulhatnak a fejlődéshez. A tudatos kognitív fejlesztés hosszú távon nemcsak jobb jegyeket, hanem kiegyensúlyozottabb tanulási élményt is eredményezhet.